Vas megye délnyugati sarkában, három országhatár találkozásánál terül az Őrség, amely természetileg, történelmileg és néprajzilag is az egyik legérdekesebb magyar tájegység. Dombok-völgyek, kiterjedt, vadban gazdag fenyő-, bükk-, tölgyerdők, üde rétek, legelők gyönyörködtetik a látogatót. Érdekes a táj építészeti, néprajzi karaktere is. Egyedülálló településformája a szeres település, kisebb házcsoportok, a dombtetőkön lazán, szórtabban a folyó- és patakvölgyekben fűzérszerűen helyezkednek el.
A Kerka teraszos völgye itt alig tagolt dombsági tájat alkot, mely délkelet felé lejt. A Kerka patak völgyében fekszik Bajánsenye, a tájegység második legjelentősebb települése, az úgynevezett Belső-Őrség gazdasági, kulturális központja. A Kerka bal partján hosszan húzódó falu a történelmi Őrség régi települése, mely Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány egyesítéséből keletkezett. A községrészek ma is mutatják ezt a tagoltságot. A település Körmendtől és Szentgotthárdtól közel egyforma távolságra, 30 km-re, a megyeszékhelytől 65 km-re fekszik.
Bajánsenye, Református templom
A mai település gazdasági fejlődése a XX. század első évtizedeiben gyorsult fel. 1906-ban megépült a Körmend-Muraszombat vasútvonal, melyen a település állomása a teherszállítás tekintetében nagy jelentőséggel bírt. 1910-ben téglagyár épült, a Kerkán két vízimalom működött, a településen henger-gőzmalom épült, jelentős fafeldolgozó ipar telepedett meg, melyek hatására élénk kereskedelmi és gazdasági élet központjává vált Bajánsenye.
A bajánsenyeiek (senyeháziak) 1907-ben a gazdasági fejlődés segítése érdekében takarékbankot alapítottak, bankházat építettek, a településen gazdag közösségi, szellemi élet folyt.
A II. világháborút követően a település lélekszáma megközelítette az 1200 főt. Település fejlődésében jelentős törést hozott az 50-es évek politikája, a határközelség, a határsáv bevezetése, mely a települést és a térséget is elzárttá tette. A politikai üldöztetés következtében Bajánsenye településről számos család kitelepítése, elhurcolása történt meg. Részben a kuláklistázás, részben pedig politikai indokok alapján.
Légifelvétel Bajánsenyéről
Bajánsenye település a tanácsi rendszerben a térség közigazgatási központja, a rendszerváltást követően körjegyzőségi székhely, jelenleg közös önkormányzati hivatal helyi kirendeltsége működik.
Bajánsenye település több évtizeden keresztül volt öt település számára az alapfokú oktatás központja, 1-8 osztályosok számára az általános iskolai oktatás helyszíne. Napjainkban a Körzeti Általános Iskola Bajánsenyei Tagintézményként az alsó tagozatosok számára biztosít 1-4 osztályban oktatási lehetőséget.
A Pöttömsziget Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde 40 férőhellyel biztosít magas színvonalú nevelést a legfiatalabb generáció számára.
Háziorvosi és védőnői székhelyen egészségügyi ellátás és postai szolgáltatás is elérhető helyben.
A község infrastrukturális ellátottsága teljesnek mondható.
A település közösségi életének formálásában jelentős szerepet töltenek be az egyesületek, civil szervezetek.
A település lakossága szám szerint csökken, elöregedett, de az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy most és a jövőben is élhető és szerethető legyen Bajánsenye.Galériák
